Egy osztrák lakóépület-felújítási monitoring fő megállapítása, hogy a fűtéskorszerűsítések ugyan gyors és látványos kibocsátáscsökkenést hoztak, de az épületállomány mély energetikai megújítása ettől még elmarad. Épületgépészeti szempontból a tanulmány egyik kulcsüzenete, hogy a fosszilis fűtési rendszerek cseréje önmagában nem elegendő a 2040-es dekarbonizációs célok teljesítéséhez.

A korszerű hőtermelő berendezések, különösen a megújuló alapú rendszerek terjedése jelentős, hiszen 2024-ben közel 120 ezer lakás tért át ilyen megoldásra. Ez rövid távon az üvegházhatásúgáz-kibocsátás erős csökkenését is támogatta, mivel az épületszektor kibocsátása 2021 és 2024 között 8,8 millió tonnáról 5,8 millió tonna CO2-egyenértékre esett vissza.
A jelentés azonban hangsúlyozza, hogy a fűtéscsere többnyire nem komplex felújítás részeként történt, hanem önálló technológiaváltásként.

Ez azért gond, mert az épületgépészeti rendszerek hatékony működésének alapja nemcsak a korszerű berendezés, hanem az alacsonyabb hőigényű épület is. Ha a homlokzat, a födém és a nyílászárók korszerűsítése elmarad, akkor a megújuló alapú, alacsony hőmérsékletű rendszerek, például a hőszivattyúk sem tudnak optimális műszaki és gazdasági feltételek mellett működni.

A tanulmány szerint éppen az ilyen, hőveszteséget csökkentő beavatkozások gyengültek le az utóbbi években. A fűtéscsere nélküli, épületburkot érintő felújítási ráta a 2010-es évek eleji közel 1,8 százalékról 2024-re 0,9 százalékra csökkent. Vagyis miközben a gépészeti korszerűsítés felgyorsult, a tartós energiahatékonysági alapot adó termikus felújítások visszaszorultak. A jelentés külön kiemeli az “Energy Efficiency First” elvet, vagyis azt, hogy sok esetben előbb az épület energiaigényét kell csökkenteni, és csak erre érdemes ráépíteni az új gépészeti rendszert.

Ez hálózati és rendszeroldalról is fontos, mert a megújuló energiaforrások és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra nem bővíthető korlátlanul. A szerzők szerint a jelenlegi támogatási rendszer túlságosan egy intézkedéstípusra, a fűtéscserére koncentrált, ezért a komplex, épületgépészetet és épületburkot együtt kezelő mélyfelújítások aránya túl alacsony maradt. A 2040-es célokhoz a felújítási rátát nagyjából meg kellene duplázni, de nem részleges beavatkozásokkal, hanem összetett korszerűsítésekkel. A tanulmány tanulsága így az, hogy a jövő útja nem pusztán kazán- vagy hőtermelőcsere, hanem a hőigénycsökkentésre épülő, komplex épület- és gépészeti rendszerfelújítás.

Részletes leírás az Ígylakunk.hu-n itt: https://igylakunk.hu/statisztikak-elemzesek/ausztria-epuletfelujitasok-futeskorszerusites-melyfelujitas-monitoring/

Fűtési rendszer felújításához ajánljuk megbízható tagjainkat itt: https://gazkozosseg.hu/szakember-kereso/