Egy osztrák lakóépület-felújítási monitoring fő megállapítása, hogy a fűtéskorszerűsítések ugyan gyors és látványos kibocsátáscsökkenést hoztak, de az épületállomány mély energetikai megújítása ettől még elmarad. Épületgépészeti szempontból a tanulmány egyik kulcsüzenete, hogy a fosszilis fűtési rendszerek cseréje önmagában nem elegendő a 2040-es dekarbonizációs célok teljesítéséhez. A korszerű hőtermelő berendezések, különösen a

Alig szigetelt házakban, rossz hatásfokú kályhákban és biomassza-erőművekben végzi a hazai erdőkben – köztük a védett erdőkben – kivágott fa nagy része, miközben régóta tudjuk, hogy ez a gyakorlat természetvédelmi, levegőminőségi és klímavédelmi szempontból is zsákutca. Az erdők és köztük a védett erdők, nem egyszerű „faanyag-termelő ültetvények”, hanem összetett élőhelyek:

Az idei rendkívüli januári hideg miatt a kormány egyszeri „rezsistopot” vezetett be, amelynek célja, hogy a téli csúcsterhelés miatti többletfogyasztás díja ne ugorjon meg aránytalanul a háztartásoknál. A konstrukció lényege: 2026 januárjára a lakossági felhasználók egyszeri, 30%-os kedvezményt kapnak – az energiafajtától függően eltérő módon. Kinek jár? Lakossági fogyasztóknak (a

A tartósan hideg időben többet megy a kazán, így nő a fogyasztás. A meglepetést sokaknál nem is maga a nagyobb fogyasztás okozza, hanem az, hogyan osztják el hónapokra a kedvezményes (rezsicsökkentett) gázmennyiséget – emiatt átmenetileg könnyebben megjelenhet a számlán a jóval drágább „lakossági piaci ár” is. A legfontosabb alap: van

Télen sok településen romlik a levegő, mert sokan fával fűtenek, és néha nem megfelelő anyagok kerülnek a kályhába. Ez nemcsak kellemetlen szaggal jár, hanem egészségkárosító is lehet, és tűzveszélyt is okoz. Magyarországon évente nagyjából 800–1000 kéménytűz van; 2025-ben november végéig 747 ilyen eset történt. A gond gyakran ott kezdődik, hogy

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és az FGSZ Földgázszállító közös statisztikai kiadványa azt mutatja be, hogyan működött a magyar földgázrendszer a vizsgált évben. Mennyi gáz érkezett az országba, miből fedeztük a felhasználást, milyen szerepe volt a tárolóknak, és hogyan változott a fogyasztás a lakosságnál és a vállalatoknál. A