A kőolaj árának alakulása a világ figyelmének középpontjában van. Az ára nemcsak a mindennapi életünket érinti az üzemanyagok árán keresztül, hanem erős hatással van a politikai eseményekre is. A földgáz ára a nemzetközi kereskedelemben szorosan kapcsolódik a kőolajéhoz. Cikkünk áttekintést ad a földgáz nemzetközi kereskedelemben kialakuló áráról és a hazai fogyasztói árak alakulásáról.

A világ primer energia fogyasztása 2024-ben 592 EJ volt, 12 EJ-al magasabb, mint 2023-ban, amikor a koronavírus járvány és az orosz-ukrán háború hatására csökkent az energiafelhasználás. Az energiafelhasználás döntő többségét a fosszilis energiahordozók adták: a kőolaj 199 EJ, a földgáz 148 EJ, a szén felhasználás 165 EJ volt [1].

A világ hagyományos földgáz készletét 2023-ban 185˖10¹⁸  m³ -re becsülték. A magyar földgáz készletek 2022. novemberben 12,7 millió MWh volt.

A földgáz világpiaci árát alapvetően a kőolaj ára határozza meg, azért, mert a kőolajat és a földgázt általában együtt termelik ki, és a két energiahordozó a legtöbb felhasználási módban helyettesítheti egymást. A kőolaj- és a gázipar nagy megrendelője a gépiparnak és a szállításnak. Megfigyelhető a kőolaj ár hatása egy sor más termék árának alakulására is: fémek, arany, gabona árát is mozgatja a kőolaj árának változása. A nem hagyományos szénhidrogén készletekről mértékadó becslések nincsenek, de a hagyományos készlet számokat lényegesen meghaladó lehetőségekről szól a szakirodalom. Az egyszerűség kedvéért palaolajnak és palagáznak nevezett nem hagyományos kőzetekből, nem hagyományos eljárással termelt szénhidrogének jövőjét ragyogónak látjuk. A földgáz készletek között megjelent a tengerparti sávokban található metánhidrát is, amelynek a jövőbeli szerepét szintén nagyon jelentősnek látják a szakemberek.

A légkör védelmi programok a fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz) felhasználásának visszaszorítását tűzték ki célul. Ez a program országonként eltérő figyelmet és ütemezést kapott, szoros összefüggésben az ország adottságaival. A saját szénhidrogén termelésben minden ország érdekelt, és a szénhidrogének világméretű kereskedelme segíti is a kitermelés maximumon tartását. A kőolajat minden országban használják, a kőolaj- és kőolajtermék kereskedelem el is ér minden országot. A földgáz nemzetközi kereskedelme alapvetően csővezetékes szállításhoz volt kötve az ezredfordulóig, mára viszont a cseppfolyós földgáz (LNG) szállításával minden tengerparti ország bekapcsolódhatott a gáz kereskedelembe. Olyan országok jelentek meg a földgáz exportőrök között, amelyek gáziparáról eddig alig-alig hallottunk, például Indonézia, Vietnam, Peru, Ausztrália, Malaysia. Az LNG szállítás a tengeren bármely két tengerparttal rendelkező országot össze tud kapcsolni, de nem kell túl sokat várni az LNG ipari léptékű közúti szállításának elterjedésére sem.

A Kőolaj Exportáló Országok Szervezete (OPEC) 14 kőolaj termelő országot fog össze, és képviseli piaci érdekeiket. A vezető országa Szaud-Arábia. A szervezet ma még a hagyományos kőolaj termelést képviseli. 2024-ben a világ kőolaj felhasználása 4543 millió tonna volt, ebből az OPEC tagok termeltek 1543 millió tonnát [1]. Nem tagja az OPEC-nek az USA (2024-ben 858 millió tonna termeléssel) és Oroszország (526 millió tonna).

Az USA nagy erővel indult el a nem hagyományos szénhidrogén készletek termelésével, és 2019-re elérte a kőolaj- és földgáz önellátást. Az addigi amerikai kőolaj import a világ piacain kínálati többletet eredményezett. 2020-ban az amerikai kőolaj import nullázása és a koronavírus járvány miatt a piacokon rendszeresen kínálati többlet alakult ki. 2020. április 20-án az amerikai WTI kőolaj ára a tőzsdén negatívba fordult: -37,63 USD/barrel lett. Ilyen ár még nem volt a kőolaj kereskedelemben. Ez az ár csak egy napig élt a tőzsdén, és csak néhány ügyletet érintett, de hatása volt minden piaci szereplőre. Napjainkban a WTI kőolaj ára a tőzsdén 60 USD/barrel szint körül mozog, nagyjából már egy éve.

Európában a Brent kőolaj minőség forog a tőzsdéken, 2025. decemberben 65 USD/barrel árszinten.

2022. februárban Oroszország lerohanta Ukrajna keleti, déli megyéit. A háborús események erősen Oroszország ellen fordították a világ közvéleményét, és ezen keresztül megindult az oroszok befolyásolása a kőolaj piacon is. Az orosz-ukrán háború és az EU Oroszország elleni szankciói földgáz hiányt okoztak Európában, ami a Brent kőolaj árak emelkedését vonta magával (USD/barrel):

Az Európai Unió megindította az orosz energiahordozók importjának embargóját. Az orosz kőolaj és kőolajtermék export a névtelen kőolaj kereskedelmi közreműködők miatt érdemben nem változott (millió tonna) [1]:

Magyarország a kőolaj szükségletének mintegy 60 %-át az oroszoktól szerzi be.

2023. októberben kitört az arab-izraeli háború. A háború fokozza a kőolaj felhasználást, az igények növekedése és az arab országok esetleges részvétele a háborúban emeli a kőolaj piaci árát. Mivel az arab országok jelentős kőolaj termelők, a háború hatása a kőolaj árán keresztül minden országot érinteni fog.

Az orosz-ukrán háború átrendezi a földgáz termelést a földgáz külkereskedelemben jelentős országokban is. A világon várható földgáz termelés az International Energy Agency szerint  (EJ)[3]:

A földgáz tőzsdei ára

A földgáz ára az orosz-ukrán háború előtt szorosan követte a kőolaj tőzsdei árát. Az USA vezető földgáz tőzsdéje a new-yorki, a Henry Hub Natural Gas árai hatással vannak a világ többi földgáz tőzsdéjére is. Jelentősebb tényező volt az amerikai tőzsde földgáz áraira az amerikai földgáz import megszűnése, és már 2019-től az amerikai cseppfolyós gáz export megjelenése a világ minden térségében.

A földgáz tőzsdék jellemzői:

• az EU minden országában működik földgáz tőzsde, vagy az ország áru tőzsdéjének van földgáz szekciója is
• a tőzsde tagság feltételei is azonosak az EU-ban
• a tőzsdei kereskedésben közvetlenül nem fedezhetők fel politikai akaratok
• az üzletkötések kb. 20 %-a tényleges adás-vétel, a többi ár spekulációs, formális üzlet
• az árutőzsdék általános szabályai szerint működnek
• az ajánlati, és üzletkötési aktusok tartalmának, formájának és időrendjének szabályai azonosak az egész világon, egyértelműek a szabályok
• a tényleges földgáz ügyletek névtelenek, az eladók és vevők nem ismertek
• az ügyletek gáznapra, hétre, hónapra, évekre szólnak
• a megkötött üzlet a lejárat időpontjáig nem bontható, de újabb kötéssel módosítható
• a megkötött üzletek biztosan teljesülnek, az eladó is biztosan megkapja a vételárat
• a tőzsdei árakat befolyásoló főbb események: a kőolaj tőzsde árváltozásai, újabb, jelentős földgáz készletek felfedezése, újabb ország belépése a földgáz kereskedelembe, a földgáz piac legjelentősebb államainak energetikai céljai, az EU környezetvédelmi akcióinak programja, a több országot érintő háború.

Rohamosan nő a cseppfolyós földgáz, az LNG mennyisége a világ piacain, 2015-ben 337 milliárd m³ volt az export, 2024-ben már 544 milliárd m³. Az LNG exportban az USA állt az élen 2024-ben 115 milliárd m³-el, követte Katar (106 milliárd m³) és Ausztrália szintén 106 milliárd m³-el.

Európában a holland TTF (Title Transfer Facility) a legnagyobb földgáz forgalmat bonyolító tőzsde, árai az európai földgáz kereskedelmi ügyletekben meghatározó szerepet kapnak. Élénk élet folyik a bécsi CEGH (Central European Gas Hub) földgáz tőzsdén is, néhány magyar földgáz kereskedő is üzletel ezen a tőzsdén. A megkötött ügyletek jelentős mennyiség szállítását jelentik, mérvadónak tekinthetők a földgáz árának jövőjére.

A földgáz szabadpiaci ára 2025-ben nem mutat érdemi változást. Ennek az az oka, hogy az európai földgáz piacokról kieső orosz földgáz teljes mértékű helyettesítése megoldottnak tekinthető. Újabb fegyveres konfliktusok kitörhetnek a világ sok pontján, ezek hatását a földgáz piacra előre felmérni nem lehet.

2013 óta működik a HUPX magyar energia tőzsdecsoport. A CEEGEX tőzsde az azonnali földgáz kötések helye, a  HUDEX tőzsdén a határidős földgáz és villamos áram ügyletek voltak köthetők 2025. novemberig, amikor ez a tőzsde megszűnt. Az azonnali tőzsdék forgalma jelentős és erősödő tendenciát mutat.

2024. decemberben 47 földgáz kereskedői engedélyes volt hazánkban, a korlátozott kereskedők száma 128 volt.

Az egyetemes szolgáltatás

A magyar kormány a „rezsicsökkentés” politikai akciójával első sorban a háztartási földgáz fogyasztókat célozta meg. A 2013 elején indított akció az akkori, valóban magas piaci földgáz árak mellett megtakarítást eredményezett a lakosságnak. A rezsicsökkentéskor indított árszabályozás és árak az egyetemes szolgáltatásban részesülők részére 2019. végéig nem változtak, annak ellenére, hogy a szabad piacon már 2013 végén esett a földgáz ára. A legfeljebb 20 m³/óra alatti teljesítmény igényű földgáz felhasználók választhatják ezt a szolgáltatási formát és árat. A felhasználók az egyetemes szolgáltatás kereskedelmi kategóriában kapják a gázt, hatósági áron. Az évente értékesített gáz az ország teljes felhasználásának mintegy 40 %-át jelenti. Az egyetemes szolgáltató a földgázt a szintén hatósági árral beszabályozott hazai földgáz termelőktől vagy importból szerezheti be. A vásárlási és az értékesítési ár egyaránt hatósági rendelettel szabályozott ár. A kormány az egyetemes szolgáltatás és a földgáz árak rendszeres újra szabályozásával próbálja meg követni a földgáz piaci árának változását. A kedvezményes gázáras vásárlást napjainkban csak a lakosság és néhány közület veheti igénybe, az éves mennyiség is szabályozott.

A földgáz szabadpiaca

2025. év őszén a következő gázévre vonatkozó szerződés kötéseknél jelentős bizonytalanság mutatkozik: a vállalkozások, intézmények eddigi éves fix áras szerződései helyett tőzsdei árképletes ajánlatokat kapnak, ami a költségek tervezhetőségét szinte lehetetlenné teszi. A kereskedők gyakran ajánlják a budapesti CEEGEX (azonnali) földgáz tőzsde árait a szerződésekben.

A belföldi földgáz piacon néhány kereskedő vásárolja fel az import földgázt, az aktuális tőzsdei áron, vagy a hosszú távú import szerződés szerinti árformulával árazva. A földgázt részben tovább adják más kereskedőknek, szabad áron.

A szabadpiacon a kereskedő és a felhasználó egyedi tartalmú szerződést köt a gázellátásra. A szabadpiacon forgalmazott földgáz az ország teljes földgáz fogyasztásának mintegy 60%-a. A hazai földgáz piacon a kereskedők egymás között adhatnak-vehetnek földgázt, szabad ár és szállítási feltétel körülmények között. Jelentős a kereskedők közötti, úgynevezett másodlagos kereskedelem.

A földgáz szabadpiacon jelentős szerepe van a földgáz külkereskedelemnek is. Minden szomszédos országgal van szállítóvezeték összekötésünk, kivéve Szlovéniát. A földgáz külkereskedelemben vannak tranzit tételek is.

A földgáz szabadpiacon kiszolgált felhasználók a kereskedővel kötött szerződés szerinti árat fizetik meg. Ez az ár magában foglalja a hatósági rendszerhasználati díjakat is. Az évközi hatósági díjváltozást a kereskedő általában azonnal továbbhárítja a felhasználónak. A kereskedő az ÁFA összegét, az MSZKSZ díjat, az energia adót is változatlanul továbbhárítja. A szabadpiacon a gyakran változó földgáz árak miatt a kereskedők tőzsdei árat tartalmazó képletes árral szerződnek. Az EU a földgáz piacon a szabad árakat preferálja, kivéve a rendszerhasználati díjakat. Az EU ezen elvárását ma még nem teljesítjük.

A földgáz árak jövője

A földgáz árak várható alakulására a legjobb becslést a nagy forgalmú tőzsdéken a következő évekre kötött ügyletek árai adják. Ezek az árak a teljesítéskor fizetendők, és a nagy volumenek meghatározzák a jövőbeli piaci árakat. Tekintsük meg a holland TTF, az osztrák CEGH és a budapesti HUDEX határidős tőzsdéken 2025. szeptember 26.-án kötött hosszú távú ügyletek árait (Eur/MWh):

A határidős tőzsdén az ügylet megkötésekor 10 % előleget kell megfizetni az eladó részére, ennek az előlegnek a kamatai miatt mutatnak csökkenő árat a következő évek.

A Tradingeconomics prognózisa a TTF földgáz árra 2025. 12. 07-én [2]:

aznapi ár: 27,30 euró/MWh,

következő negyedévekre: Q1/26 29,44  Q2/26 30,57 Q3/26 31,74

A földgáz piac a jövőt illetően rendre optimista, a legközelebbi időszakra vonatkozó terminusokat az aktuális nemzetközi helyzet befolyásolja.

[1] Energy Institute: Statistical Review of World Energy 2025 ^|74^th edition

[2] www.tradingeconomics.com

[3] IEA: World Energy Outlook 2025

Szilágyi Zsombor