A január elejétől hatályos, az OTÉK helyére TÉKA néven belépő 280/2024. (IX. 30.) kormányrendeletnek a gázkészülékek oldalfali égéstermék-elvezetéséről szóló előírásai módosítását kérte március elején négy szakmai szervezet vezetője Lázár Jánostól, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterétől.

A Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozata, a Gázszerelők Szakmai és Érdekvédelmi Egyesülete és a MÉGSZ vezetői, valamint Murányi Sándor, a Gázközösség elnöke ésszerűbb, megengedőbb szabályozást kérnek. A közösen aláírt alábbi levelet továbbították a miniszter titkárságára.

Tisztelt Miniszter Úr!

Az épületgépészeti szakmában működő mintegy 7000 fő gázszerelő és mérnöki diplomával is rendelkező gázszerelő évek óta várta az 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.), és az annak végrehajtására kiadott 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) módosítását.

A fenti jogszabályokat felváltó 2023. évi C. törvény a magyar építészetről (Méptv.) és a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (TÉKA) szabályai azonban továbbra is mindennapos problémát jelentenek a gázfogyasztó készülékek égéstermék-elvezetésének műszaki megoldásának területén.

A gázszerelők az előírt feltételek teljesülése esetén jogosultak a gázfogyasztó készülékek egyszerűsített eljárásban történő cseréjére, ami nem tervköteles tevékenység, és a fogyasztók részére gyorsabb és alacsonyabb költségű készülékcserét is jelenthetne.

Sajnálattal látjuk, hogy az égéstermék-elvezetéssel kapcsolatos szabályozások több mint egy évtizede figyelmen kívül hagyják a gázfogyasztó készülékek forgalomba hozatalával kapcsolatban bekövetkezett érdemi változásokat – károsanyag-kibocsátás drasztikus csökkenése, hatásfokkal kapcsolatos lényeges elvárások stb. –  továbbá, hogy nincsenek összhangban a gáztörvény felhatalmazása alatt közzétett jogszabályokban szabályozható és szabályozott műszaki biztonsági követelményekkel, valamint a kéményseprő-ipari tevékenységet szabályozó jogszabályokban foglaltakkal sem.

Nem könnyíti a szakmai munkát és az érintett fogyasztói kört is sújtja, hogy továbbra is fennállnak a szakmai határterületek jogszabályainak ellentmondásai is, amelyek megváltoztatására nem történt intézkedés a TÉKA hatályba lépése előtt, továbbra is nehezítve az ésszerű és korszerű gáztervezési és -szerelési tevékenységet és továbbra is jelentős, ám elkerülhető többletköltséget (akár 1 millió forintot is elérheti) okozva sok gázfogyasztónak.

A Méptv. és a TÉKA az érintett szakmagyakorlók – ideértve a mérnöki diplomával rendelkező gázszerelőket is – részére újabb kihívást jelentenek, mert

• az azokban alkalmazott fogalmak nincsenek összhangban határterületi jogszabályokban alkalmazott fogalmak elnevezéseivel, mögöttes tartalmával, jelentésével,
• nem utolsó sorban ütköznek EU rendeletekben használatos fogalmakkal, vagy
• nem tartalmazzák a rendeletekben korábban alkalmazott, lényeges fogalmak meghatározásait (pl. többszintes épület),
• vagy ha tartalmazzák, „magyarról magyarra fordítani tudó tolmácsra” van szükség, hogy érthető legyen, tekintettel arra, hogy a továbbképzésen szerzett ismereteink szerint a jogszabályt alkalmazni, és nem értelmezni kell. Ilyen, az égéstermék homlokzaton történő kivezetéséhez kapcsolódó, a TÉKA alatt meghatározott fogalom is, például a teljesség igénye nélkül a „homlokzat” fogalommeghatározása:

„5. § 52. homlokzat: az építménynek a nézőpont felé eső legkülső pontjára illesztett függőleges felületre vetített, a terepcsatlakozása feletti része;”

Nagy kérdés a gázszerelők és -tervezők számára, hogy hogyan alkalmazzák a TÉKA 109. § alatti alábbi rendelkezéseit, figyelemmel a fenti fogalommeghatározásra, valamint az abban előírt „védőtávolságokra”?

109. § (1) Homlokzati égéstermék-kivezetést létesíteni – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – építmény, építményrész homlokzatán nem lehet.

Ezt tudomásul lehet és kell venni, de ez azt jelenti, hogy új építmény, építményrész tervezésekor az építész tervezőnek egyeztetési kötelezettsége van gépész tervezővel az épület energetikai ellátása, érintettsége esetén az égéstermék elvezetése műszaki megoldása vonatkozásában.

109. § (2) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely létesíthető – ha a kivezetési helytől mért 10,0 m távolságon belül nincs épület* – a meglévő többszintes épület homlokzatán, azzal, hogy 6 kilowattnál nagyobb hőteljesítményű lakásfűtő és azzal együtt vagy külön vízmelegítő gázfogyasztó készülék homlokzati kivezetésének tengelyétől mért 2,0–2,0 méteres sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton szellőztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró nincs.

*Meglévő épületek egymáshoz viszonyított telepítési távolsága adottság.
A rendelkezésnek az a része, amely a meglévő többszintes épület homlokzatán legfeljebb 6 kW hőteljesítményű lakásfűtő és azzal együtt vagy külön vízmelegítő gázfogyasztó készülék elhelyezését teszi lehetővé, ellentmond a gáztörvény felhatalmazása alapján miniszteri rendelettel közzétett műszaki biztonsági szabályzatban meghivatkozott nemzeti szabványban foglaltaknak is, mert a továbbképzésen tanultak szerint a műszaki tartalmú jogszabályban meghivatkozott nemzeti szabványban foglaltak alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek. Ráadásul, a szabályzat az alábbiakat is tartalmazza:

„3/2020. (I. 13.) ITM rendelet 1. melléklet – kivonat:

26.13.5.1. A „C” típusú gázfogyasztó készülékek égéstermékének homlokzati, külső fali kivezetését úgy kell megtervezni, hogy a kiáramló égéstermék ne jelentsen veszélyt az épületben tartózkodók számára, egészségüket ne veszélyeztesse, továbbá a kiáramló égéstermék az épület meglévő berendezéseinek működését hátrányosan ne befolyásolja. Az MSZ EN 15287–2 (Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 2. rész: Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései) szabványnak megfelelő, az ezekkel legalább egyenértékű más műszaki megoldásokat úgy kell tekinteni, hogy azok e pont követelményeinek megfelelnek.”

A gázfogyasztó készülék homlokzati (Mit kell érteni „homlokzat” alatt?) kivezetésének tengelyétől mért 2,0–2,0 méteres sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton szellőztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró nincs rendelkezés ellentmond évtizedek óta hatályos jogszabályokban, műszaki tartalmú jogszabályban meghivatkozott nemzeti szabványban foglaltaknak, mert a tanultak, és a miniszteri rendeletben meghivatkozott szabványban előírtak értelmében a homlokzati kivezetésének tengelyétől mért 2,0–2,0 méteres sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton szellőztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró nincs rendelkezés helyett legfeljebb 70 kW hőteljesítményű gázfogyasztó készülék telepítését megengedi, ha a kivezetés helyétől minden irányban 300-300 mm távolság betartása biztosított, továbbá a kivezetési helytől mért 10,0 m távolságon belül nincs épület helyett, és a jogszabályban meghivatkozott szabvány a 10,0 m távolság helyett 600 mm-t ír elő, ami meglévő épületek esetén is mindenkor biztosított.

Fentiek alapján felvetődhet a kérdés, hogy például a korábban gyártott gyengébb hatásfokú, több károsanyagot kibocsátó, jelenleg is üzemelő több mint kétmillió darab parapet konvektor üzemét nem kellene esetleg letiltani – ugye nem –, vagy át kellene gondolni a Méptv. és annak felhatalmazás alatt kiadott TÉKA vonatkozó rendelkezéseinek módosítását, mert a készülékek – parapet konvektorok – mintegy fél évszázada a GET hatálya alatt kiadott követelményeknek megfelelnek, biztonságos üzemük a gyakorlatban igazolt, az alkalmazott műszaki megoldás megfelel(t) a vonatkozó jogszabályoknak, továbbá a műszaki biztonsági szabályzatban foglaltaknak, és a tervezett műszaki megoldás biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét.

Fenti új jogszabályok erősen korlátozzák, bizonyos esetekben ellehetetlenítik, más esetekben jelentősen megdrágítják a lakosság energiahatékony rekonstrukcióra vonatkozó terveit, ami kiemelten igaz a gyűjtőkéményre kötött gázfogyasztó készülékek meghibásodása okán előállt készülékek cseréjének esetére. Az érintett égéstermék-elvezetők (Kstv. 1. § 2.) felújítása vagy bélelése ugyanis olyan többletköltséget jelent(het), amelynek megfizetése a lakóközösségtől vagy nem elvárható, vagy általuk nem támogatott, miközben a kézenfekvő és optimális megoldás a helyszíni adottságokhoz igazodva az égéstermék „homlokzati” kivezetése lenne.

Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelettel kérjük a Méptv. és a TÉKA égéstermék-elvezetéssel kapcsolatos szabályozásainak mielőbbi felülvizsgálatát, a szabályozás összhangjának megteremtését a határterületi jogszabályokkal, értve ez alatt a párhuzamos szabályozások elkerülését annál is inkább, mert szerény véleményünk szerint a TÉKA hatálya (1. §) nem terjed(het) ki az égéstermék-elvezetés műszaki megoldásának, védőtávolságok, telepítési távolságok meghatározására. A szakmai támogatást és konzultációt a minisztérium számára a Gázipari Műszaki Szakbizottság jelentős tudással és tapasztalattal rendelkező tagjai magas szinten tudják biztosítani. A szakbizottságról a 16/2018. (IX. 11.) ITM rendelet módosításáról szóló 3/2020. (I. 13.) ITM rendelet 3. §-a rendelkezik.

A misztérium válaszáról, a várt jogszabálymódosításról (vagy annak elmaradásáról) amint értesülünk róla, beszámolunk tagjainknak.