Kihirdették az OTÉK utódját, a 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletet a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról (rövidítve TÉKA). Az Épületgépész.hu oldalon Dr. Vajda József cikkében azt elemzi, hogy a 2025. január 1-től hatályos új jogszabályban az épületgépészeti szabályok miben különböznek a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel (OTÉK-kal) összehasonlítva. A teljes cikk itt érhető el:
https://epuletgepesz.hu/2024/11/12/otek-teka-epuletgepeszet-szabalyozas-2024/

Az elemző munkához Bayer Károly, a Gázközösség tiszteletbeli elnöke is hozzájárult a gázrendszerekkel kapcsolatos rész összehasonlításával. Az ő szövegét itt teljes terjedelemben közöljük.

A TÉKA-ban általam megtalált, a gázszereléssel összefüggő részekhez a következő megjegyzéseket fűzöm:

71. Égéstermék-elvezetők

92. § (1) E szakasz előírásait a gázkészülék részeként tanúsított égéstermék-elvezetők esetében nem kell alkalmazni.

(2) A szilárd, cseppfolyós és légnemű energiatermelő anyagok égéstermékeinek elvezetésére alkalmas égéstermék-elvezetőt úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az a keletkezett égésterméket biztonságosan, az emberi életet nem veszélyeztető és az egészséget nem károsító módon vezesse ki a tető fölé – a 109. §-ban foglaltak kivételével – a szabadba.

(3) Az építmény égéstermék-elvezetőjét úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges energiatermelő berendezést szabályszerűen lehessen arra rácsatlakoztatni.

(4) Az égéstermék-kibocsátás helyét és magasságát úgy kell meghatározni, hogy az a környezetet szikrával, pernyével, füsttel ne veszélyeztesse, a levegőt a megengedett mértéken felül ne szennyezze.

(5) Az égéstermék-elvezetőnek biztonságosan ellenőrizhetőnek és tisztíthatónak kell lennie.

(6) Az égéstermék-elvezetés gyújtásveszélyt, épületszerkezeti károsodást nem okozhat. Az égéstermék az építmény tartószerkezeteivel közvetlenül nem érintkezhet.

(7) Közös rendszerű égéstermék-elvezető csak az e célra engedélyezett rendszer és megoldás szerint létesíthető.

1. Le kellene zárni az „együtt tanúsítással” kapcsolatos vitákat. Az egyes gázkészülékekkel kompatibilis „csövek” megfelelőségét, mivel ezek építési termékek, nem a készüléktanúsító szervezetek igazolják. Az interneten fellelhető tanúsítványokon nem találkoztam velük. (2018. előtt egyes tanúsítványokon – nagyon ritkán – szerepeltek az alkalmazható csövek). Számomra egyértelmű, hogy az együtt tanúsítás – ha van ilyen – semmivel nem igazolható. Egyszerűen, azokat a „csöveket” szabad alkalmazni, amelyeket a készülék gyártója meghatároz.
2. Mivel égéstermék-elvezetésről van szó, a (2)–(7) bekezdések bármilyen kialakításra kell, hogy vonatkozzanak. Ezt mellőzni, súlyos hiba!

A TÉKA szerint:

104. § Gázvezeték nem vezethető villamos kezelőhelyiségben és ennek falában, födémében, padozatában.

108. § (5) Gázkészülék nem helyezhető el villamos kezelőhelyiségben.

5. Értelmező rendelkezések:
6. villamos kezelőhelyiség: villamos berendezés – ideértve a transzformátort, kapcsolót, valamint akkumulátort – elhelyezésére szolgáló helyiség;

Az MBSZ szerint:

5.19. Csatlakozóvezeték, telephelyi vezeték és fogyasztói vezeték nem helyezhető el

1. g)a villamos elosztói berendezések és alállomások helyiségeiben,
2. i)a 0,4 kV-nál nagyobb feszültségű erősáramú berendezést tartalmazó helyiségben, kivéve a helyiség fűtését szolgáló gázfogyasztó készülék gázellátását,

Jól látható a két szabályozás közti különbség. 

A TÉKA szerint:

108. §

(2) Égéstermék-elvezetés nélküli gázkészülék nem helyezhető el

1. a) alvás céljára is szolgáló helyiségben,
2. b) testnevelés, sportolás céljára szolgáló helyiségben,
3. c) nevelési, oktatási rendeltetésű építményekben a 0–18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló terekben – a taneszköznek minősülő gázkészülékek kivételével –,
4. d) közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségben.

Az MBSZ) szerint:

26.3.2. Az „A” típusú szerint telepített gázfogyasztó készülék – a 26.3.3. pontban meghatározott kivételekkel – nem helyezhető el a következő helyiségekben, és a gázfogyasztó készülék működéséhez szükséges légtérbővítés, szellőzőnyílás sem nyílhat a következő helyiségek egyikére sem:

1. a) épületek huzamos tartózkodásra szolgáló és az azokkal légtér-összeköttetésben lévő helyiségeire,
2. b)épületek testnevelés, sportolás céljára szolgáló helyiségeire,
3. c) nevelési, oktatási építmények – legfeljebb 18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló – helyiségeire, a taneszköznek minősülő, valamint az épület ellátására szolgáló konyhai gázfogyasztó készülékek kivételével,
4. d) közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségekre.

26.3.3. Nem vonatkoznak a 26.3.2. pontban foglalt tilalmak a következő esetekre:

1. a) a konyhában, vagy konyha, étkező, nappali rendeltetésű helyiségben elhelyezett tűzhelyre, ha a gázfogyasztó készülék égésbiztosítóval rendelkezik és a helyiség légellátása biztosított;
2. b) ha a tűzhelyet, vízmelegítőt az időszakos használatú létesítmények vagy melléképítmények szabad légtérrel összeszellőztetett helyiségében helyezik el; vagy
3. c) ha az égéstermék elvezetés nélküli gázfogyasztó készülék az alkalmazott technológiai rendszer része, a helyiségben külső térbe szellőző gépi elszívó berendezés üzemel és a helyiség levegő utánpótlása közvetlenül a szabadból biztosított.

Jól látható különbség. Bár az OTÉK sem tartalmazta a kivételeket, nem kellett volna beleesni ugyanabba a hibába.

A TÉKA szerint:

109. § (1) Építési termékként forgalomba hozott égéstermék-elvezető alkalmazásával homlokzati égéstermék-kivezetést létesíteni – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – építmény, építményrész homlokzatán nem lehet.

(2) Építési termékként forgalomba hozott égéstermék-elvezetőhöz homlokzati égéstermék-kivezetési hely létesíthető – ha a kivezetési helytől mért 10,0 m távolságon belül nincs épület – a meglévő többszintes épület homlokzatán, azzal, hogy 6 kilowattnál nagyobb hőteljesítményű lakásfűtő és azzal együtt vagy külön vízmelegítő gázfogyasztó készülék homlokzati kivezetésének tengelyétől mért 2,0–2,0 méteres sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton szellőztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró nincs.

Az OTÉK szerint:

Gáznemű égéstermék homlokzati kivezetési feltételei

80. § (1) Homlokzati égéstermék-kivezetést létesíteni – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – építmény, építményrész homlokzatán nem lehet.

(2) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely létesíthető – ha a kivezetési helytől mért 10,0 m távolságon belül nincs épület – e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő

1. a) földszintes és szabadon, illetve oldalhatáron álló épület homlokzatán,
2. b) többszintes épület homlokzatán azzal, hogy lakásfűtő (6 kW-nál nagyobb hőteljesítményű) és vízmelegítő (együtt vagy külön) gázfogyasztó készülék homlokzati kivezetésének tengelyétől mért 2,0–2,0 m-es sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton szellőztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró nincs.

Látható, hogy a korábbi tiltások megmaradtak, sőt az OTÉK 80. § (2) a) elhagyása akár szigorításként is értelmezhető.

Érthetetlen, miért kell szabályozni valamit több helyen. Inkább ezt az elvet kellene követni: egyszer egy helyen, egyértelműen!

Bayer Károly