Ezt még tanulnunk kell, és persze felmerül a kérdés, nincs rá magyar kifejezés? Utánanéztünk a tartalomnak.

A reziliencia vagy reziliens szó ellenálló-képességet, rugalmas alkalmazkodóképességet jelent. Az épített környezetben azt jelenti, hogy egy épület vagy energetikai, épületgépészeti rendszer alkalmas a zavarok elviselésére, működőképes marad (legalább részben), majd gyorsan helyreáll(ítható).

Nem ugyanaz, mint a „szilárdság” vagy a „tartósság”, mert ezek arra utalnak, hogy mennyire bírja a terhelést az épület vagy épületgépészeti rendszer változatlan állapotban. A reziliencia arra ad választ, hogy mennyire bírja, és mennyire tud alkalmazkodni, áthidalni, gyorsan visszatérni.

Építészetben (építészeti reziliencia)

Itt főleg a funkcionális és használhatósági ellenállóképességről beszélünk. Például időjárási szélsőségekhez alkalmazkodás: hőhullám, hideg, vihar, felhőszakadás, belvíz/árvíz. Vagy hőkomfort passzív eszközökkel is (ha gépészet részben kiesik): árnyékolás, tömeg, szellőzés, hőtárolás, jó tájolás, átgondolt üvegezés. Vagy alakíthatóság, adaptív használat: a terek a funkciók megváltozása következtében  rugalmasan átszervezhetők (pl. iroda, oktatás, lakófunkció), bővíthetők, átalakíthatók.

A lényeg, hogy ha baj van, a ház ne váljon azonnal lakhatatlanná, használhatatlanná.

Energetikában (energetikai reziliencia)

Itt az a kérdés: mennyire biztosítható az energiaellátás és az elfogadható belső állapot zavar esetén.

• Ellátásbiztonság, üzemmenet-folytonosság: áramszünet, gázkimaradás, hálózati instabilitás esetén mi marad működőképes?
• Csúcsterhelések és árkockázat kezelése: hőhullámkor villamos csúcs, téli csúcs; energiadíj-ingadozás.
• Rugalmasság: terhelés-átütemezés, tárolás, smart vezérlés.
• Saját termelés és tárolás: akkumulátor, hőtárolás; mikor és mennyi ideig lehet „szigetüzemben” vagy részleges üzemben működni?

Mennyi ideig marad élhető a ház áram/energia nélkül” (pl. órák/napok), és mekkora a kieső teljesítmény.

Épületgépészetben

Ebben az esetben a gépészeti rendszerek hibákkal szembeni tűrőképessége és helyreállíthatósága a lényeg:

• Pl. ha egy szivattyú/ventilátor/hőtermelő kiesik, legyen „B” ág, tartalék, megkerülő ág.
• Szegmentálhatóság: zónákra osztás, hogy hiba esetén ne az egész épületet érje a hatás.
• Biztonságos alapállapot áramszünetnél (pl. tűzgátlás, füstmentesítés, fagyvédelem, minimál szellőzés ahol kell).
• Karbantarthatóság és javíthatóság: hozzáférhetőség, cserealkatrész elérhetősége, standard komponensek, gyors hibaelhárítás.
• Vezérlés és szenzorika rezilienciája: ha kommunikáció leáll, legyen kézi üzem, helyi szabályozás; ne egyetlen vezérlőn múljon minden.
• Vízoldali kockázatok: vízminőség, iszap, korrózió, fagyás; biztonsági szelepek, leválasztás, hőtárolók.

Röviden: a gépészet akkor „reziliens”, ha nem egy hibapont dönti el az egészet, és üzemzavarban is van „maradék” vagy tartalék üzemmód.

Tipikus példák

• Hőhullám + áramszünet: passzív árnyékolás + éjszakai átszellőztetés.
• Kazán meghibásodás télen: két kisebb hőtermelő (vagy hibrid: hőszivattyú + kazán), zónákkal a részleges fűtés fenntartható.
• Hálózati árdrágulás, csúcsdíj: hőtárolás, előfűtés/előhűtés, terhelésmenedzsmenttel a költség és csúcsterhelés csökkentése.

Röviden összefoglalva: reziliens épület vagy rendszer a „zavarokat túlélő és gyorsan visszaálló, visszaállítható épületet vagy épületgépészeti rendszert jelent.