Nemcsak a dohányzás, hanem a mindennapi otthoni fűtési és főzési szokások is komoly egészségkárosító hatásúak lehetnek. Kutatások szerint a fa­tüzelésű kályhák és kandallók, valamint a gáztűzhelyek égéstermékei olyan mértékben szennyezhetik a beltéri levegőt, mintha rendszeresen cigarettafüstöt lélegeznénk be.

A Privátbankár.hu oldalon a napokban megjelent cikk arra hívja fel a figyelmet, hogy egy új-zélandi tanulmány szerint a fatüzelésű berendezések évente több száz kórházi kezelést és több mint száz idő előtti halálesetet okoznak, míg a gáztűzhelyek használata további több ezer ember egészségét veszélyezteti. Az égés során keletkező nitrogén-dioxid (NO₂) és apró részecskék irritálják a légutakat, gyulladást és hosszú távon tüdőkárosodást idézhetnek elő.

A légzőszervi hatások különösen súlyosak: a fa­tüzelést használók tüdőfunkciója gyorsabban romlik, még akkor is, ha egyébként egészségesebben élnek, mint mások. Az Európai Légzőszervi Társaság adatai szerint az EU-ban évente mintegy 36 000 haláleset köthető a gáztűzhelyekhez kapcsolódó beltéri szennyezéshez. Ennek ellenére az uniós szabályozás ma még nem írja elő a beltéri levegő minőségének határértékeit, noha a kültéri levegőre vonatkozóan szigorú előírások léteznek. Az egészségügyi szervezetek ezért a gáz- és faalapú fűtési-főzési rendszerek fokozatos kivezetését sürgetik, valamint a gyártók kötelezését arra, hogy tájékoztassák a fogyasztókat a kibocsátás egészségügyi kockázatairól.

Magyarországon a helyzet különösen érzékeny: a vidéki térségekben sok háztartásban még mindig fával, szénnel vagy hulladékkal fűtenek, ami nemcsak a környezetet, hanem az ott élők egészségét is súlyosan károsítja. A „fűtési szegénység” jelensége miatt sokan kénytelenek olcsó, korszerűtlen megoldásokat választani, amelyek hatásfoka alacsony, viszont a légszennyezésük magas. A téli időszakban emiatt gyakran a falvak és kisebb városok levegője rosszabb, mint a nagyvárosoké. A beltéri szennyezés a gyerekeknél és időseknél különösen veszélyes, mert növeli az asztma, a krónikus hörghurut és a szív-érrendszeri betegségek kockázatát.

A cikk által hangsúlyozott megoldások között elsőként szerepel az elektromos főzőlapokra való áttérés, amely kettős előnyt jelent: csökkenti az egészségügyi kockázatokat és a szén-dioxid-kibocsátást is. Emellett a szellőzés fontosságát sem lehet eléggé hangsúlyozni: főzés közben érdemes a konyhai elszívót bekapcsolni vagy például ablaknyitással légcserét biztosítani, kandalló- vagy kályhahasználat esetén pedig rendszeresen ellenőriztetni a kéményt és a légáramlást.

Az otthoni fűtés és főzés tehát nem pusztán kényelmi vagy anyagi kérdés, hanem komoly egészségügyi és környezeti tétje van. A lakossági energiahasználat korszerűsítése, a szellőztetés tudatosítása és a tisztább technológiák támogatása a közegészségügy egyik legfontosabb kihívása a következő évtizedben. További részletek a Privátbankár.hu-n https://privatbankar.hu/cikkek/kozerdeku/faval-fut-kandalloja-gaztuzhelye-van-olyan-hatasa-lehet-mint-a-dohanyzasnak.html